Nyirő József az erdélyi természet és történelem, az erdélyi ember és lélek krónikása akart lenni. Nem egyszerűen író, hanem erdélyi író, aki népének, közelebbről a székely népnek a történelmi sorsát kívánja megörökíteni. Ez a szándék jelölte ki az utat, amelyet bejárt, s ha irodalmunkat a nemzeti élet krónikásának (is) tekintjük, méghozzá olyan krónikásnak, amely a magyar világ változatairól ad képet, elkészíti ennek a világnak a kulturális "térképét", akkor kétségtelen, hogy - Tamási...
Nyirő József az erdélyi természet és történelem, az erdélyi ember és lélek krónikása akart lenni. Nem egyszerűen író, hanem erdélyi író, aki népének, közelebbről a székely népnek a történelmi sorsát kívánja megörökíteni. Ez a szándék jelölte ki az utat, amelyet bejárt, s ha irodalmunkat a nemzeti élet krónikásának (is) tekintjük, méghozzá olyan krónikásnak, amely a magyar világ változatairól ad képet, elkészíti ennek a világnak a kulturális "térképét", akkor kétségtelen, hogy - Tamási Áron mellett - Nyirő József volt az, aki maradandó képekben mutatta be a székely nép életét, történetét, hagyományait, észjárását és lelkiségét. Mindez nem jelenti azt, hogy volna külön "székely irodalom", nemzeti irodalmunknak mindazonáltal van egy ága - Tamásinál és Nyirőnél, vagy előttük, illetve mellettük Benedek Eleknék, Kacsó Sándornál és Kurkó Gyárfásnál -, amely a székely életből, hagyományból és lelkiségből sarjadt, s éppen a maga eredeti színeivel gazdagítja a magyar, sőt hitünk szerint az európai irodalmi kultúrát.
Nyirő József (Székelyzsombor, 1889. július 28. – Madrid, 1953. október 16.) erdélyi magyar író, kilépett katolikus pap, politikus, újságíró. Újságíróként és országgyűlési képviselőként németbarát volt, és többször elismerően szólt a Harmadik Birodalomról, illetve antiszemita kijelentéseket tett. 1944–45-ben a nyilaspuccs után a nyilas csonkaparlament (Törvényhozók Nemzeti Szövetsége) tagja volt, ő volt Sopronban a Szálasi-kormány utolsó sajtótermékének, az Eleven Újságnak a főszerkesztője, és a Nagynémet Birodalomba is követte a kormányt.
Művei elsősorban erdélyi témákkal foglalkoznak, kiadásukat a román és magyar kommunista rendszerek betiltották. Nyirő Józsefet, akárcsak Wass Albertet, a román kultúrpolitika több évtizede háborús bűnösnek, antiszemitának nevezi. A róla elnevezett intézmények, utcák átnevezését szorgalmazza.
Amennyiben az Ön által választott könyvesbolt neve mellett
1-5
szerepel, kérjük kattintson a bolt nevére, majd a megjelenő elérhetőségeken érdeklődjön a készletről és foglalja le a könyvet.