Isten és a császár [antikvár]

Részlet a könyvből:"Történt pedig mindez Rómában, szeptember kilencedike után, mikor is Caius Julius Caesar Caligula uralkodott a Római Birodalom fölött.Arminius Quirinus censor halott volt. Önkezétől halt meg. Csalárdsággal és zsarolással teli élete a közvélemény hatására, és a Caesar határozata következtében csúfos véget ért, pedig a császár maga is hasznát látta kegyence gazságainak.Arminius Quirinus elkövetett minden bűnt, lesüllyedt a fényűzés és a bágyadt érzékek kielégíthetetlen vágyának minden elfajulásáig, mígnem cinkostársainak árulása rávetette a nyilvánosság fényét gyalázatos pályafutására, mely még az akkori romlott időkben is ritkaságszámba ment.Szó, ami szó, Arminius Quirinust utolérte a sors. A rostrumon elhangzott egy leleplezés, egyik elkeseredett cinkosa kiöntötte bosszúvágyát, a felbőszült tömeg mohón nyelt minden szót, s egy órába sem telt, a félve-félt censor kénytelen volt menekülni Rómából. Csak így kerülhette el a lakosság dühét, mely darabokra tépte, sőt lemészárolta volna családját, cselédjeit, ügyfeleit és rabszolgáit is."