Bővebb ismertető
Szennylapon ajándékozási bejegyzéssel. Kiadói borító kissé elszíneződött, szakadozott.
Gárdonyi Géza regénye, a Láthatatlan ember óta nem az irodalmat, hanem a tudományt foglalkoztatta az Attila-téma. Modern feldolgozásra ugyanis alkalmatlannak látszott, színes jeleneteket, pompázatos leírásokat kínált csupán, de olyan problémát nem, mely a témát korszerűsíthette volna. Lengyel József hőse "a" diktátor, az egy személyben megtestesülő, közösségeken és egyénenként könyörtelenül átgázoló akarat, történelmi tanulság, mely bizonyítja, hogy "államot kormányozni csak tanáccsal lehet", az eseményeket kommentáló Priscos szavaival: "száz közepes, egyenként nem kiváló, de együtt lelkiismeretes tanácsos jobb, mint a legragyogóbb kényúr..." Attila birodalmának el kellett vesznie, logikus, hogy e pusztulás egy más pusztulást is felidéz: a lebilincselően izgalmas, a történelmi eseményekhez hű s az események mögött az okokat is feltáró kisregény végén Attila korának Rómája mellett felrémlik a X. század is, amint falai közül kitakarodnak Hitler szétvert hadai...