Isten után szabadon [antikvár]

KINYILATKOZTATÁSOK avagy PORBAN AZ IGAZSÁG Isten halott. Nietzsche, 1888. Nietzsche halott. Isten, 2004. s En a fenti két - összekapcsolt - kinyilatkoztatás értékű tőmondatot versként olvastam ifjúkoromban. Egy francia költő írta, de a nevét azóta elfelejtettem, és nem is kell utánanéznem a kilétének, mert a verset azóta folyamatosan látom „névjegy nélkül" kerengeni a világban; azt is valószínűnek tartom, hogy az a francia költő, akinél olvastam - szintén átvette valakitől, valahonnan. Ha az Olvasó csak most és itt, az én változatomban találkozik először e „verssel", akkor tudatom, hogy átírtam a szövegét. Istennek Nietzsché-re vonatkoztatott kinyilatkoztatása („szövege") dátumát 2004-re cseréltem. És egészen beleborzongtam, kedves Olvasó, mert ezeket a sorokat 2004 január 7-én írom, és a „vers" változatlanul érvényes, az isteni állítás most is igaz - én pedig kicsit Isten íródeákjának érezhetem magam, hiszen ebben az évben talán én írtam le elsőként (de mindenképpen az elsők