Ivanhoe [antikvár]

Részlet a könyvből: A régi jó Angliának azon a kies vidékén, amelyet a Don folyó öntöz, régente nagy erdőség terült el, majdnem egészen elborítva a szépséges dombokat és völgyeket, amelyek Sheffield és a csinos Doncaster város között húzódnak. E nagyterjedelmű erdő maradványai még ma is láthatók Wentworth és Wharncliffe Park nemesi udvarai és Rotherham körül. A hajdankorban itt kísértett a mesés wantley-i sárkány; a fehér és piros rózsa polgárháborúja idején itt vívták jó egynéhányát a legádázabb csatáknak és itt tanyáztak valamikor azok a daliás szabadlegények is, akiknek az angol dal annyira népszerűvé tette viselt dolgaikat. Történetünknek ez a főszínhelye, míg időpontja I. Richard uralkodásának vége tájára esik, amikor hosszú fogságából való visszatérése iránt már inkább csak óhajtás, semmint reménység élt a kétségbeesett alattvalókban, kik közben mindenféle fajtáját kénytelenek voltak elszenvedni az alárendeltek elnyomatásának. A főnemesek, kiknek hatalma István uralkodása alatt módfelett megnövekedett és akiket II. Henrik eszélyessége alig tudott valamelyest visszakényszeríteni a koronától való függőségbe, a legnagyobb mértékben újra reákaptak régi szabadosságukra és mit se hederítve az angol államtanács gyenge közbelépésére, egyre erősítgették kastélyaikat, növelték jobbágyaik számát, köröskörül uralmuk alá vontak mindeneket és amennyire csak kitelt tőlük, igyekeztek oly fegyveres erőt gyüjteni, amely képessé tegye őket a nyomatékos fellépésre az elkövetkezendőnek látszó országos villongásokban.