Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
A haza oltárára.
Itt-ott már gyújtó villámokat szórtak a vészszel terhes felhők, melyek 1848-ban hazánk fölé tornyosúltak. Nyugtalanító hírek korbácsolták föl a szenvedélyeket s a legkomolyabban gondolkodó hazafiak is tartottak tőle, hogy egyszerre csak ellenünk szegzik a szélrózsa minden irányáról az ágyúkat. Hiába mentek V. Ferdinánd kéziratai a budai, szebeni, temesvári, péterváradi és zágrábi főparancsnokságokhoz, hogy az ország összes katonasága a magyar hadügyminiszternek engedelmeskedjék, a horvát, szerb, oláh és tót pártütés nyugodtan folytatta ellenünk a titkos aknamunkát. Ha az felrobban egyszer! Jellasics egész nyugodtan hordatja szét a varasdi szép Drávahídat s a Károlykaszárnya horvát katonái vígan éltetik Jellasicsot.
A magyar kormány tovább nem nézhette tétlenül az eseményeket. Május 19-én Szemere Bertalan, akkori belügyminiszterünk aláírásával felhívás jelent meg a megyékhez, városokhoz és kerületekhez, melyben «a haza minden igaz fia felszólíttatik,» hogy áldozzon a haza oltárára.