Jacquette a vészben [antikvár]

Részlet: Ha a mai napon n ekiülök, hogy krónikába foglaljam azokat a gyászos eseményeket, amelyek előkészítették, emlékezetessé tették és követték az Úr 1358-ik balvégzetű esztendejét, a ti épülésetekre és megóvásotok végett teszem, szeretett magzataim és törvényes örököseim, éretted, Rémy, aki most Párizs nagy városában görnyedezel a könyveid felett, a szabad művészeteket tanulmányozod, és kitörlöd a szilke alját, akárcsak jómagam, hajdanában a Coupe-Gueule utcában; éretted, Renaud, akinek a képtelen tanítómesterei olyan kegyetlen körmösöket osztogatnak, hogy apró ujjaid este gyakran vörösre dagadnak, s végül éretted, Gaspard-om, kis madárfiókám, aki még nem gyaníthatod az emberi faj gonoszságát.