Bővebb ismertető
Kim délre beszélte meg a találkozót az amszterdami kávézóban Uméval, így sétálhatna egyet, hiszen két órával előbb érkezett, ám ő inkább helyet foglal az egyik ablak melletti asztalnál, azzal a feltett szándékkal, hogy átgondolja az életét.
Odakint hüvös szél fúj. Ilyenkor ízlik a legjobban a forró tejeskávé. Kim kitekint a kávézó ablakán, s a szemben lévő híd domborulatát nézi, ami csaknem magasabb, mint a kávéház, így eltakarja a túloldali házak alját. Ilyesmit csak Amszterdamban figyelhet meg az ember, csakúgy, mint a ferde, keskeny házakat, melyek úgy támaszkodnak egymás- í'j , ^ ra, mint valami szeszélyesen egymás mellé illesztett dominósor.
Kim a díszes homlokzatokban, majd a csatornák vizén megcsillanó fényekben gyönyörködik. Időnként néhány vadkacsa repül el a kávéházi ablakkeret négyszögében, még a gágogásuk is hallatszik, de Kim már nem rájuk figyel, mert e pillanatokban Silkére gondol.
Megismerkedésük előtt Kim csak ritkán ivott kávét. Ám a lány olyan érzékien készítette a habot a reggeli tejeskávéhoz - amit ő café au lait-nek nevezett -, s oly áhítattal szürcsölte nagy füles bögréjéből, hogy pár héttel megismerkedésüket követően Kim is kért egyet. ízletesnek találta, bár most - vagyis az amszterdami kávéházban - azt gyanítja, hogy a kávét csak azért szerette meg, mert a konyhát átitatta Silke lénye, a pepita kövezet, a falon fliggő tengernyi fekete-fehér fotó, a régi bútorok és az erős illatok; mert Silke állandóan illatos gyertyákat, füstölőket égetett. Kim tehát a lányra gondol; az általa készített café au lait-re, reggeleik hangulatára, rúzsnyomára a kávésbögre szélén, vörösre lakozott körmére, s hosszú ujjaira.
Silke pár sarokra lakott a kölni szállodától, melyet Kim vezetett. Munka után - jó egy esztendeig - csaknem minden nap találkoztak, majd körbejárták a Ring kávéházait és kocsmáit, aztán hajnalban - mielőtt ágyba bújtak a Züllpicherplatz egyik negyedik emeleti lakásában - általában a Café Oskarban vagy a Peppermintben - megittak még egy pohár franciapezsgőt.
Amikor hazaindultak. Kim gyakorta maga elé engedte Silkét, látszólag az udvariasság szabályainak engedelmeskedve, ám ő igazából
I' /. t.,1 í t
í