Jégolvadás [antikvár]

Lapjai / lapélei foltosak
„Már láttam magam előtt: a következő pillanatban a jégtáblát a tehenekkel együtt elnyeli a tó sötétlő vize, és tehetetlenül kell néznünk, ahogy sorban alámerülnek. Egy-két perc, és fagyott testüket elnyeli a mély, vagy ami még rosszabb: a felszínen lebegnek majd, mint holmi óriási, felfújt gumijátékok. Nem! Ez nem történhet meg! Még elgondolni is borzasztó!" Amikor Evy mamája, aki mindig tyúkanyóként óvja lányát, végre beleegyezik, hogy Evy a hétvégét legjobb barátnőjénél, Kestrelnél tölthesse, az egész olyan álomszerűnek tűnik. Az álom azonban hamarosan rémálommá válik. Egy tehéncsorda, egy kiéhezett medve és egy szilaj musztáng romba dönti terveiket. A tanyán a feje tetejére áll minden; a tehenek elkóborolnak, vissza kell terelni őket a befagyott tavon keresztül, el kell látniuk egy sérült példányt ennyi kaland kicsit sok a két magányos lánynak. Megbirkóznak a nyakukba szakadt gondokkal? Evy rejtett telepatikus képessége most is aranyat ér!