Jelek a porban [antikvár]

Részlet a könyvből: Négyéves voltam, mikor lekapartam az ablakról a jégvirágot. A sok hideg jégszilánkot most is érzem a körmeim alatt. Viszolyog a hátam, ha visszagondolok, hogy jajgatott a fagyos ablak s öt apró körmöm nyomán megláttam a világot. Vöröskeresztes sátoros kocsik álltak meg a házunk előtt. Különös kis ágyakon emberroncsokat szedtek ki belőlük. Itt-ott csepegett is az ágyakról a vér s furcsa cikk-cakkokat rajzolt a földre. Az én szemem nem szabadulhatott a szép piros rajzoktól.