Jenatsch György [antikvár]

Részlet a könyvből:Déli nap sütötte a csupasz és sziklaormokkal szegélyzett Juli-szoros tetejét, a svájczi Bünden tartományban. Egyenesen letűző, szúró sugaraitól égtek és villogtak a sziklafalak. Mikor néha egy-egy sötét felhőgomolyag szállott föl s vonúlt odébb, úgy tetszett, mintha a sziklák közelebb lépnének s megszűkítve a tájat, zordan s kietlenűl összébb szorúlnának. A szirt közt lenyúló néhány havas folt s jeges nyelv néha-néha szúró csillámot vetett, másszor pedig zöldes homályba merült vissza. Rekkentő mozdulatlanság gubbaszkodott a tájon ; csak a kőszáli fecske alacsony röpdelése nyugtalankodott a csupasz sziklák között s időről-időre a marmota éles füttye hasított át a pusztaságon.A szoros messze elnyúló ormán, középen a hegyi ösvényjobb és bal oldala felől, két törött oszlop állott, mely már egy évezrednél tovább daczolhatott az idővel.