Jeruzsálem szépségkirálynője [antikvár]

Anyám, Luna, a tizennyolcadik születésnapom előtt halt meg. Egy évvel korábban az egész család az asztal körül ült, mint mindig, és ő a híres sofritójáf*^ tálalta fel éppen ebédre borsóval és rizzsel. Aztán leült, és azt mondta: - Dio santo*"^ nem érzem a lábamat. Apám nem is figyelt rá, folytatta az evést, és közben olvasta az újságot. Az öcsém, Ronny nevetett, és megrázta anyám lábát az asztal alatt. - Anya lába olyan, mint egy rongybabáé! - Ez nem vicces! - csattant föl anyám mérgesen. - Nem érzem, hogy a lábam a padlón van. Apám és én ettünk tovább. - Por Dio,*"^* Dávid, nem tudok lábra állni - ismételgette anya. - Nem engedelmeskedik a lábam. Látszott rajta, hogy mindjárt sírva fakad. Apám végül abbahagyta az evést, és felnézett az újságból. - Próbálj felállni. A mediterrán, latin-amerilcai, spanyol, olasz és portugál konylia alapkészítménye. Egy aromás összetevőkből álló, ízfokozó püré, amely más ételekhez adható, (a Szerk.) Szent isten (sp.) Az istenért (sp.)