Jézus [antikvár]

Elsőül azt kivánom Jézus könyvem megjelenése alkalmából elmondani, hogy noha kötelességemnek tartottam - mint annyian előttem - egy müvet ennek a nagy alaknak szentelni és noha - vakmerőbben mint mások - evangélium formájában irtam meg, nem akartam, hogy költői ábránd és irói képzelet müve legyen. soká tanulmányoztam nem csupán valamennyi kánoni vagy apokrif Szentirás-szöveget, hanem évekig kutattam és mélyére hatoltam minden fontosabb és jelentékenyebb értékü munkának, amely ebben a tárgyban megjelent. Magam sem merek arra gondolni, hogy az irónak joga lenne ilyen kérdést tárgyalni, mielőtt a legszigorubb és legpontosabb kutatásokat végezte volna. Mint a könyvemet követő jegyzetben elmondom, csak a legujabb idők óta szabad a független kutatóknak a Szentirásban az általános történelem tudományos és pozitiv módszereit alkalmazni. Ez a szabadság máris lehetővé tette a megszentelt hagyományok számos pontjának helyreigazitását. Elmondhatom és ez nagy előny, melyre támaszkodhatom, bár nem gyarapitja személyes érdemeimet -, hogy fölhasználtam valamennyi munkát, melyeket a legkiválóbb és kétségtelenül becsületes tudósok összegyüjtöttek a kereszténység eredetének megható és grandiózus problémája felől.