Jimmy [antikvár]

Részlet a könyvből: Sunny Hill-től félóra volt az út a hivatalához legközelebb eső autó-várakozóhelyig. Az autó halkan suhant a betonúton. Jimmy szerette a fölényes érzést, amit ez a kocsi keltett benne: olyan volt, mint egy tank, határozottan, mint egy tank. De más miatt is jó volt ez a halk suhanás. Felkattantotta a rádiót: klasszikus zene áradt belőle, legalább tíz hegedű, orgonakísérettel. Elképzelte az óriási nézőteret, a frakkos karnagy árnyképét, a csupa frissen borotvált, estélyiruhás nézői és az ódon nagymamákat: mind oly hibátlanul tiszták voltak, mint a vadonatúj rézpénz. Eszébe jutott, hogy már régóta nem volt igazán hangversenyen. A jövő héten szól majd Lucynak, hogy valamelyik este jöjjön el érte és majd elviszi. Ez mégis csak más, mint a mozi. A hangversenynek hangulata van, fel-felzúg a taps és Lucy boldog lesz, hogy felveheti a zöld ruháját. Ez a zene, itt a rádióban, határozottan igen jó: talán az olasz tavaszt idézi... Jimmy régóta ábrándozott Olaszországról. Szívesen ebédelt időnként valamelyik olasz vendéglőben s nem sajnálta a pénzt egy-egy üveg eredeti chiantiért. Nem érezte jobbnak a kaliforniai chiantinál, de már csak az árkülönbségből is nyilvánvaló volt, hogy egészen más.