Jo élete és halála [antikvár]

Részlet a könyvből: "Alacsony volt Jo, mint majdnem mindenki a környéken. Van ugyan ott is egynéhány magas ember, de azok aztán szörnyen soványak és olyan tévetegen járnak-kelnek, mintha nem is tudnák, hogyan kerültek erre a világra. Hamarább görnyed meg a hátuk, mint a kisebb növésüeknek és már fiatal korukban is úgy lógatják a karjukat, mint a nagyon vének szokták. Jo éppen rendes növésű volt tehát. Egyébként, amilyen keveset esznek a gyermekek arrafelé azokban a kis falukban, nem is lehet várni, hogy nagyobbra nőjenek. Babon nevelkednek főként. És ha felnőtt korában is kicsinek mondták Jo-t, ez azért volt, mert arra gondoltak,hogy kisfiúkorában alig volt nagyobb, mint valami babszem. De micsoda fürge lábbal suhant el a nagyobbak lábai között! Mint a gyík! Hiába próbálták megfogni. Abban az időben azt mondogatták, hogy olyan, akár a tengerinyul és a legkisebb fűcsomó mögött is el tud bújni."