Jó lelkek [antikvár]

Részlet a kötetből: A MEGÉRKEZÉS Az öreg donna Anna halála után Paolo Veléna, miután elintézett mindent, magához vette kicsi unokahúgát és a megállapodáshoz híven Orolába vitte a családjához. Orola kicsi, szárd járási székhely Sassari tartományban. Virágzó város volt már a rómaiak alatt; a szaracénok betörései miatt ugyan lehanyatlott, azonban újra felvirágzott a Barisonek, Torres bíráinak, királyainak uralma alatt s keményen tartotta magát egészen a feudalizmus eltörléséig, ami Szardínia földjén századunk első felében következett be. A ploaghei származású híres Arriusnak adatai közt, aki Marcus Tullius Cicero (116-43 Kr. előtt) konzulsága idején meglátogatta a sziget 42 városát s megejtette a szárd népszámlálást, Orola a várost, az erődöket, a hozzátartozó falvakat egybevéve százezernyi lakossal szerepel. A tharrusi Antoninus a kalandozó szaracénokról szóló tudósításában hatalmas, Orolában még megmaradt római emlékekről beszél, köztük nagyszerű fürdőkről, amelyek M. Atius Balbus pretorsága alatt épültek. A mai Orola latin tájszólásán kívül a római uralomnak semmiféle nyomát nem őrzi s alig van hat-hétezer lakosa. Egyetlen műemléke a Santa Croce, ez a régi, 1100-ból való pisai stílusú templom, Muganónak, a XVII. századi szárd festőnek a freskóival.