Jób [antikvár]

Kötéstábla / borítója kopott
A bibliai Jóbot az Úr kemény próbáknak vetette alá, elvette jószágát, házát és földjét, gyermekeit és feleségét, iszonyú szenvedéseket mérve rá. Joseph Roth huszadik századi Jóbját is csapás csapás után éri, pedig ő istenfélő, jámbor vidéki tanító, csak a családjának él, valahol a Monarchia keleti csücskében, a galíciai erdők, mocsarak övezte vidéken. Egyik fiát elviszik katonának, a másik kiszökik Amerikába, a harmadik, Menuhim, nyomorék és szellemileg visszamaradott, gyönyörű szép lánya pedig a kozákok szeretője lesz. A megpróbáltatások elől Jób a fia hívására családostul elmegy Amerikába, otthon hagyva a nyomorék Menuhimot. Amerikában boldogtalan és hontalan, felesége halála után még magányosabb, s hitét is elveszítve megtagadja Istenét. Egy szép napon aztán híres karmester érkezik Amerikába, az ő Menuhim fia, aki csodával határos módon meggyógyult. Jób megbékél a sorssal és Istenével - mert hisz mégiscsak történnek csodák. Roth költői emelkedettségű bibliai parafrázisa nemcsak a galíciai zsidóság életének hű ábrázolása a századfordulón, hanem a mai amerikai szellemi élet Európából átszármazott vezető alakjainak eredetlegendája is.