Bővebb ismertető
Lapjai kissé hullámosak.
UTAZÁS A MÉLYBE A halottak hallgatásáról »Hová visztek engem?« kérdezte József Kedmától, az öreg egyik fiától, amint a karaván a holdsütötte alacsony dombok között, a Fáskert-hegyek lábánál, fölütötte sátrait, hogy aludni térjen bennük. Kedma tetőtől-talpig végigmérte. »Kedves vagy«, mondta és fejét rázta, annak jeléül, hogy nem »kedvest« értett, hanem más egyebeket, mint »együgyü«, »szemtelen« és »furcsa«. »Hová viszünk? Hát viszünk? Egyáltalán nem is viszünk. Véletlenül velünk vagy, mert atyánk megvásárolt kegyetlen uraidtól, s oda mész, ahová mi megyünk. Erre nem lehet azt mondani, hogy viszünk.« »Nem? Akkor hát nem«, felelte József. »Csak arra gondoltam: hová visz engem Isten, amikor veletek megyek ?« »Mulatságos fickó vagy, az is maradsz« mondta a maoni »s úgy puhatolod ki a dolgokat, hogy az ember azt se tudja, csodálkozzék-e vagy bosszankodjék. Azt gondolod, Hallod-e, azért utazunk, hogy eljuthass valahová, ahová a te istened akarja?« »Nem gondolom ezt«, válaszolta József. »Jól tudom, hogy ti, uraim, a magatok jószántából utaztok, a magatok célja és szándéka szerint és semmiesetre sem akartam méltóságotokat és függetlenségeteket kisebbíteni kérdésemmel...
Thomas Mann (1875. június 6. – 1955. augusztus 12.) német író, novellista, esszéíró, társadalmi kritikus, humanista, Nobel-díj nyertes (1929), a XX. századi német irodalom egyik legjelentősebb alakja.
Thomas Mann szimbolikus, ironikus és epikus regényeiről és novelláiról ismert. Pszichológiai oldalról mutatja be értelmiségieket és művészeket.
Analizálja és keményen kritizálja az európai és német emberi lelket, ehhez Goethe, Nietzsche és Schopenhauer ötleteit is felhasználja. Prózáját a kétértelműség jellemzi, mitológiai motívumokat és allegóriákat használ fel. Az irodalomról való felfogását és világképét Tolsztoj, Dosztojevszkij, Csehov is befolyásolta.
Thomas Mann egy hanzavárosi (lübecki) családba született – családját a Buddenbrook-ház című regényében mutatja be, mely műve 1901-ben világhírűvé tette.
Apja lutheránus vallású szenátor és gabonakereskedő, anyja pedig félig brazil származású, római katolikus háziasszony. Bátyja, Heinrich Mann radikális író. 1905-ben megnősült, a gazdag zsidó családból származó Katia Pringsheim-ot vette el. Hat gyermekük született, melyek közül három, Erika Mann, Klaus Mann és Golo Mann szintén elismert német írók lettek. Mikor Hitler hatalomra tört 1933-ban, Thomas Mann Svájcba menekült. A második világháború kitörésekor 1939-ben az Egyesült Államokba emigrált, ahonnan 1952-ben tért vissza Svájcba. Thomas Mann a legjobban ismert képviselője az úgynevezett “Exilliteratur”-nak, amely emigráns irodalmat takar.
1955. július 20-án trombózis lépett fel nála. Az orvosi kezelés sikertelen maradt, augusztus 12-én a nyolcvanéves Thomas Mann meghalt a Zürichi Kórházban.