Júdás [antikvár]

Ez ​a könyv egy rendkívüli ember rendkívüli látomását mondja el az Élet legnagyobb misztériumáról: a Kegyelem és a Bűn küzdelméről. A kegyelem – Jézus Krisztus, a bűn – Júdás. A kegyelem – az evangéliumi jó hír megjelenése és meghirdetése, a bűn – e jó hír tagadása és elárulása. Júdás – a megváltást is túlélő bűn sötét szimbóluma Krisztus tündöklő alakja mellett – mindig is izgatta a lélek búvárainak fantáziáját. Árulása körül valami megfejthetetlen titok lappang. Ki ez a Júdás egyáltalán? Miért vált árulóvá, holott látta Jairus leánya és Lázár feltámasztását, s evett a megszaporított kenyérből és halból. Sőt, ő maga is csodákat művelt Jézus nevében! Hogyan került az apostolok válogatott csapatába? Megtéveszthette a mindentudó Istenembert? Jézus tévedett, amikor barátainak körébe hívta? Vagy talán az Isten üdvösségtervében eleve „szükséges” szerepet kellett végigjátszania? De hát akkor hogyan merül fel egyéni felelőssége? Megválaszolhatatlan kérdések. Csak a művészi intuíció tehet kísérletet, hogy megoldást találjon. A szűkszavú evangéliumok a döntő tényekre szorítkoznak. Egyes gnosztikus szekták Júdást is szentként tisztelték. Dante a pokol legmélyebb bugyrában gyötrődő Lucifer marcangoló fogai közé helyezi. A középkor festői rút, gyakran állatias arccal ábrázolják. Giovanni Papini szerint Isten Júdás árulását sem büntette örök kárhozattal. Lanza del Vasto Júdása a kegyelmet – s így a bűn – minden bűn – szabad prédájává váló megromlott ember. Sorsa az élve-rothadás. Mint a kórboncnok a felhasított tetem belső részeit, úgy mutatja be a szerző Júdás metszetét. Íme, itt van benne a gőg és az önzés. Emitt a mindenáron való önmegvalósítás személyiségtorzító vágya. Ilyen mélyen mart belé a kéjvágy és a perverzitás. Ennyi benne a gyávaság meg a gyengeség. Itt van a félreértelmezett messiánizmus, a tetszetős demagógia meg az elkötelezettségre való képtelenség. Az egész együtt a bűn anatómiája. Az árulás, bukás és kárhozat belső szerkezete. Lanza del Vasto Júdásról beszél. De amit mond nem feltétlenül csak Júdásra vonatkozik. Hanem – mutatis mutandis – minden bűnre és bűnösre. Rám is. Talán rád is. Talán mindnyájunkra. Végül is Jézus nem ok nélkül halt meg valamennyiünkért a kereszten. Érdemes egyszer ezen elgondolkozni. Ez a rendhagyóságában is kitűnő könyv hasznos segítséget nyújthat ehhez.