Kajakosok - előre! [antikvár]

Részlet a könyvből: Csillagfényes gyönyörű tavaszi éjszakán találkozott össze a lelkemben ez az egymástól határozottan távoleső három fogalom . . . Egyik ismert orientalistánkkal beszélgettem. A kiváló tudóst ma azok közé számítják, akik igen jól ismerik a közeli Keletet és annak népeit. S ezért föltette magában, hogy kíméletlenül kitépi a lelkemből azt az alig bimbóba szökkent kedves kis hajtást, amit a német költők a romantika kék virágának szeretnek nevezni. - Nem is értem, - mondotta ez a fölötte tisztelt tudós barátom - hogyan jutott eszébe ez az ostoba gondolat? Ugyan mit mondhat az ember ekkora gyöngédtelenségre? . . . Kissé álmodozva, mélabúsan válaszoltam, hogy engem főként Kis-Ázsia térképe ejtett rabul. . . Úgy tele van szép barna foltokkal! Hogy mik azok a barna foltok? . . . Hát magas hegyláncok és kietlen fennsíkok, amik Belső-Ázsiából húzódnak fel ide s amiknek egy része ott, ahol Perzsia, Törökország és Irak egymásnak szögellenek, balrakanyarodik s akkora területet borít el, mint egész Németország.