Kalliopé [antikvár]

„Kóborló hadak, elveszett lelkek hordái, sodródó magányosok járják ezt a földrészt évezredek óta” – mondja Eta, akit sorsa egy másik földrészre is elvet. A Csehszlovákia ellen vonuló tankok dübörgése űzi el a hazai hontalanságból előbb a német, később az amerikai hontalanságba. Nyilvánosházat takarít, gabonapelyhes dobozokat rak az áruházi polcra, kimutatásokat gépel, könyvet árul, és csak néha, távolról érinti meg egy másik élet véres, fájdalmas, eleven valósága. Hazaér valaha? A külföldön élő Csipán Tibor keserűen őszinte története mentes a könnyes-bús disszidensromantikától, s olyan témát feszeget, olyan megközelítésből, amellyel irodalmunk ez idáig adós maradt.