Kapu utca 10 [antikvár]

Részlet a könyvből: "A tudakozó előtt a szolgálatos főhadnagy zsebre dugott kézzel, fázósan sétál. A csizmás léptek kurta, öblös visszhangot vernek. Kigombolom a kabátomat, és amíg keresgélek a zsebemben, még egy utolsót szív a cigarettájából, aztán ledobja a csikket és rátapos. Most felém fordul, és köszönésképpen a sapka ellenzőjéhez bök. Csak belepillant az újságíró-igazolványba. - Éppen az előbb telefonáltak, a parancsok elvtárs engedélyezte kérését. Fölmehet, tessék... Harmadik emelet hatos. Kerüljön az udvari lépcsőn, ismeri a járást? A bűnügyi osztályon Novák századost keresse. A villanyzár halkan berreg, a folyosóajtó megpattan, benyitok. Harmadik emelet, hatos szoba. - Maga az az újságíró? Foglaljon helyet, sajnos várnia kell, amíg a kapitány elvtárs végez odaát. Hárman vannak a szobában, három tiszt, akik most tovább beszélgetnek, rekedtes, fáradt hangon, a szemük karikás. Egyikük éppen kávét tölt poharakba. A kávé sűrű, zaccos és forrón párolog, a poharak, piszkosak, kesernyés aroma tölti be a szobát. A szoba, a százados irodája dohányfüstös, tágas, valóságos kis terem. Széles íróasztal foglalja el egyik sarkát, előtte kényelmes karosszékek, középen keskeny szőnyeg, a fal mellett irattartók és egy zöld vasszekrény."