Bővebb ismertető
Epizód
Későn értek haza a vadászatról s azonmód sáros csizmákkal vetették le magukat a nagy üveges verandán a fonott kerti székekbe. Endrének furcsa volt, hogy ő most házi gazda, itthon van, az övé a ház, a bútorok, a cseléd s a drága kis asszonyka bent a ház kedves mélyén...
Roppant fáradtak voltak, örültek, ha mozdulni sem kell s fújtak, mint a lihegő lovak. Csinos cselédleány terített s gyorsan, de ügyetlenül mozgott köztük, Endre derűsen elmosolyodott s kicsinyelve biggyesztette fel a száját; azelőtt, ha így vadászatról megjött, még a cselédet is kedve volt megcsipkedni. Hja most, az persze más. Ma házas ember, fiatal férj!...
Hanyatt dőlt a székben, a plafont nézte s mosolygott...