Kárhozat [antikvár]

1. FEJEZETTudta, hogy nehéz lesz visszatérnie annyi év után, különöseri amennyi fájdalmat okozott a távozásával. Megbántotta azokat, akiket szeretett, és nem vesztegette az idejét lelkiismeret-furdalással. Olyan kapcsolatokat tett tönkre, amelyek a világon mindent jelenthettek volna számára. Másokat okolt a balszerencséjéért, soha nem ismerte be, hogy esetleg ő hibázott. Nagyon is értett ahhoz, hogyan kövesse el egyik hibát a másik után, szépen sorban.Egyszer, régen, Painters Millt tekintette az otthonának. Ide tartozott, a közösség részé volt, és nem igazán érdekelte, hogy mi van a kukoricaföldeken, a kies tanyákon és a kanyargós földutakon túl. Akkoriban ez a város volt számára a világ közepe. A családja a mai napig itt él - igaz, ő már tizenkét éve nem tagja ennek a családnak. Noha nem kifejezetten örült neki, mélyről fakadt a kapcsolata ezzel a hellyel és a lakóival - véleménye szerint túl mélyről és ez egy olyan kapocs volt, amit már nem tudott elszakítani, bármennyire is erőlködött.A mesébe illő kisváros a tipikusan amerikai főutcájával és a festői környezetével nem volt mindig ilyen barátságos. A tizenhét éves önmaga számára Painters Mill a dörgedelmes leckék, a betarthatatlan szabályok és a kemény büntetések színhelyét jelentette, amiket olyan emberek osztottak ki, akik, hozzá hasonlóan, tudták, hogyan kell fájdalmat okozni a másiknak.Évek kellettek hozzá, hogy rájöjjön, mekkora baromság volt a szenvedés, és az az érzés, hogy ő sosem lehet elég jó. A mamm-ja is mindig azt mondta: az időt tisztelni kell, az élet pedig egy kegyetlen tanár. Ebben például igaza volt az anyjának.7