Kaukázusi tavasz/Városok városa [antikvár]

Részlet a kötetből: "Szakenben... De azt hiszem, mindenekelőtt tudniok kellene, hol is van ez a Szakén nevezetű helység. Ne is próbálják a nagy világatlaszon keresni - túl kicsi a földabrosz léptéke, semhogy megjelöljék rajta a földgolyó ilyen istenhátamegetti zugocskáit is. Ez a körülmény egyébként cseppet sem aggasztja Szakén derék lakosait De ha Abházia térképe kerül a szemük elé, körülbelül az északkeleti csücskében keressék Szakent. A természet mintha maga is minél messzebb akarta volna rejteni ezt a festői és feltétlenül figyelmet érdemlő falut. Csak gondolják meg: északról a Kaukázus meredek nyúlványai védik Szakent, keleten a magas és komor Guagua hegy, nyugaton a Klics, ez az alattomos bérc, amely minden eshetőségre számítva, mindig tartogat a tarsolyában egy-két hólavinát. Szakent, mintha harapófogóba szorították volna. Önök azt mondják: várjunk csak, hisz hátra van még dél. Igen ám, de dél felől kilenc hágó és nyolc hegyipatak rekeszti el az utat - egyik akadály félelmetesebb, mint a másik. Akár a mesében! Nem igaz? És ez a Szakén mégis él és virul! A turista, ha volt alkalma a Kaukázusban járni, jól ismeri a Kluhori hágót. Hallott a tengerhez vivő útról is. Ez az út a szilaj Guandra és Kodor folyó meredek partja felett kanyarog. Bizonyára nem egyszer állt meg a turista pihenni ott, ahol a Guandra a Kodorba ömlik, nem egyszer szívta be a szakadékból fuvó hegyi szél mézes illatát. Tudják meg: Szakenből kél útra az a szél.