Bővebb ismertető
Védőborítója enyhén kopottas, a borító szélein kis szakadás.
Bódis Kriszta regényét a történet szerint olyan lány írja, aki nem néma ugyan, mégsem igen képes beszélni, talán ezért is ír torokszorítóan, bölcsen és kicsit helyesírási hibásan. Nem mindennapian érzékeny, kegyetlenül pontos tanúja ő a maga életének, a körülötte élők szavainak és tetteinek - s mint kortársunk, saját mai hazánk szegleteiből tudósít. Kicsilány korától fogva úgy rója sorait, hogy mindennapos varázsolás és túlélőfohász az, amit gyakorol - tolla nyomán sokszor még a jajszó helyén is a gyönyörűség fájdalmas mondatai virágzanak ki. Mesél a barakktelepiekről, az intézetiekről, a mindenkori parancsolókról, azokról, akik őt otthonról elcsalják, a testét gyalázzák, lelkét fosztogatják, majd utcára küldik, hogy árulja magát, és börtönbe juttatják. Mesél azokról, akik osztoznak vele a temérdek kiszolgáltatottságban, és akik társai a kevéske örömben. Ám legelőszor is gyerekkori családjáról mesél - mint ahogy utoljára is ide menekülnek a gondolatai, s innen menekülhetnek ki a legkevésbé. Miközben senki se szólítja a nevén - még ő maga is elrejti írás közben, hogy hívják -, csak az az egy biztos, hogy ő volt Sári mama legszeretettebb unokája.
1967. június 9-én született, Budapesten. 1993-ban az ELTE Bölcsészkarán pszichológia és esztétika szakon végzett. 1993-1996-ig az ELTE Szociálpszichológiai tanszékén doktoranduszként tanított, 1995-2002-ig az MTV Háló és a Théma szerkesztőségében készített dokumentumfilmeket.
1991-1995 között a Pszichológiában, a Magyar Naplóban, a Mozgó Világban publikált szépirodalmat, szakirodalmat, kritikát. 1998 óta független dokumentumfilmeket készít, 1999-óta publikál rendszeresen prózát és verseket többek között a Holmiban, Élet és Irodalomban, Jelenkorban. 2001-ben a Hanna Arendt Egyesületben trénere lett a Toleranciára és előítélet-mentes gondolkodásra nevelés tréningnek. A 2002-es tanévben a Külvárosi Tankör gimnáziumában volt tanár, ugyanebben az évben a JAK–Kijárat kiadónál jelent meg első verseskötete: a Mind csak idegenyebb úgy, majd 2003-ban a Magvető Kiadónál első regénye, Kemény vaj címmel. Két gyermeke van.
Az Irodalmi Centrifuga genderalapú és interkulturális élőfolyóirat alapítója és működtetője Gordon Agátával a Centrál Kávéházban.
Fontosabb filmjei
Petra (elnyerte az Autonómia Alapítvány Tolerancia díját 1995), Ott leszünk mi boldogok (1999), Isten adóssága (1999–2001, a film 2000-ben elnyerte az Autonómia Alapítvány Tolerancia díját), „Szegény kisfiú” (2001), Rabszolgavásár I. – Ennél jobb helyet úgyse talál (2001), Rabszolgavásár II. – Mélykútpuszta – női börtön (2002), Romani Kris, (2003–2004, a 2004-es Dialektus Filmfesztivál Fődíj), Falusi románc (2007), Báriséj (2008)
A Magvető Kiadónál megjelent műve
Kemény vaj (2003)
Díja
Bezerédj-díj (2006)