Kenyér és dal [antikvár]

Részlet a könyvből: "Kotlas Rudolf lovag kezefejével végigsimította deres császárszakállát és fürkészőleg előrehajolt karosszékében. Ringhoffer arcán azonban mosoly suhant át, és Kotlas nagyhamar ismét visszadőlt a szék támlájára. Ravasz ember ez a Ringhoffer. Megfigyel és mulat rajtam. Csak ezért volt szüksége az értekezleten három fiára, csak ezért olvastatja fel a legidősebbel a kalkulációs jelentést. Elismerem, hogy a robusztus és élénk ifjabb Ringhoffer Ferencnek az árkászezred tiszti egyenruhájában bizonyos előnyei vannak az én fiammal szemben. A banküzletben ugyan Rudolf tartózkodása jó tulajdonság, a fődolog azonban a képzelőtehetség, ezzel pedig a mi kedves Rudolfunk nemigen dicsekedhetik. Éppen olyan kevés jutott neki belőle, mint a Ringhoffer-fiúk közül a középsőnek, a technikus Emánuelnek, aki most idegesen játszadozik a vonalzóval. Sőt, nyilvánvalóan kevesebb jutott neki a legfiatalabb Viktornál is, aki eltűnődve borzolgatja szőke szakállát és a gyárkémények fölött elnéz valamerre a Moldva felé. Ifjabb Ringhoffer Ferencnek azonban van képzelőtehetsége, és meg tudja vele fűszerezni a száraz kalkulációs jelentést is, amelyet éppen felolvas."