kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Móricz Zsigmond - Kerek Ferkó [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/839/2114839.jpg "Móricz Zsigmond - Kerek Ferkó [antikvár]")
Részlet a könyvből:
"Felháborítja az embert, ha idegenek jelennek meg a városban és tíz perc után pontos és határozott ítéletük van rólunk. Pláne, ha nem kedvező! Miért jöttek ide? Ki hívta őket?
Az egyik sarokban három úr üldögél, akikre már még a falak is haragosan néznek, annyit szídják a várost.
- Pfuj, - fejezi be az első úr a beszédét, üres likőröspoharát forgatva. - Por! Piszok! Bűz! Az egész város síma, mint a temető. Ez egy halott hely. Egészen ki van kapcsolva az élet...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
960 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
"Felháborítja az embert, ha idegenek jelennek meg a városban és tíz perc után pontos és határozott ítéletük van rólunk. Pláne, ha nem kedvező! Miért jöttek ide? Ki hívta őket?
Az egyik sarokban három úr üldögél, akikre már még a falak is haragosan néznek, annyit szídják a várost.
- Pfuj, - fejezi be az első úr a beszédét, üres likőröspoharát forgatva. - Por! Piszok! Bűz! Az egész város síma, mint a temető. Ez egy halott hely. Egészen ki van kapcsolva az élet evoluciójából.
- Parasztok, - tette hozzá a másik úr, s felhajtotta kis feketéje salakját, - mindenki paraszt, még a bíróságiak, a tanárok, az orvosok is. Hisz a polgármesterük is egy közönséges paraszt.
- Semmi üzlet, - legyintett egyszerűen a harmadik úr s megkopogtatta kriglijével az asztalt.
A falakról lógó tapétafoszlányok szinte nevetve lobogtak meg a cúgban. A plafon tajtékbarna volt a régi füsttől s körül embermagasságban fényes barna réteg borította a falakat, mert itt falhoz szokás támaszkodni, kivált egy-egy heves kártyakompánia körül, mikor az adóellenőr két-három korona veszteséggel áll fel! A székek fölött pedig nagy kerek foltok voltak a falon. Kövér civis koponyák szoktak odadörgölőzni a hátradöntött székek fölött, jóízű beszélgetés közben. S az egész helyiség telítve van a leböcsmölt kúnváros kövér karakterével. A levegőn érzi, hogy túletetett, túlitatott, mégis józan és éhes temperamentumú nép szokott itt a maga módján mulatni. A három ügynök unalommal s bizonyos életkeserűséggel nézett körül a helyiségben.
Pfuj, ez a város,- szólt az első s a harmadik újra kopogott a kriglijével.
A pincér valahol a másik helyiségben bizonyosan élete nagy bajain tűnődött s úgy vette a kopogást, mintha csak füle csengene s nem jelentkezett.
-Tényleg kérem,- szólt a második utazó, - az ember seholsem tud úgy unatkozni, mint ezekben az alföldi városokban.
A harmadik vérmesképű szeplős ember, pulykavörösen verte az asztalt a söröskancsójával.
-Parasztok, ostoba parasztok, - kiáltotta,- az ember kifújhatja a tüdejét míg a nyakába sóz valakinek egy könyvet. Pincér, pincér!
A kis kurta vendégfogadós bújt be az ajtón a folyosó felől. "
Termékadatok
Cím: Kerek Ferkó [antikvár]
Szerző:
Móricz Zsigmond
Kiadó: Athenaeum Kiadása
Kötés: Félvászon
Méret: 140 mm x 210 mm
Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. június 29. – Budapest, 1942. szeptember 5.)
Magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja.Móricz Zsigmond 1879-ben született Tiszacsécsén. Elemi iskolába 1886-87-ben Istvándiban, majd 1887-90-ben Prügyön járt. Ezután a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait, ahonnan 1894-ben Sárospatakra került. Mivel itt meglehetősen rossz tanuló volt és egyedül érezte magát, a kisújszállási gimnázium igazgatója, egyben anyai nagybátyja, Pallagi Gyula, 1897-ben magával vitte Kisújszállásra, ahol végül 1899-ben Móricz letette az érettségi vizsgát jó rendű eredménnyel.Debrecenben 1899–1900-ban református teológiát hallgatott, majd jogra járt, segédszerkesztője volt a Debreceni Hírlapnak.1900 októberében Budapestre költözött. 1903-ban az Újság című lapnál dolgozott újságíróként egészen 1909-ig.
Az I. Világháború alatt haditudósító volt, majd a háború utáni kormány ideje alatt a Vörösmarty Akadémia elnöke volt. Ennek bukása után színdarabjait nem játszották a Nemzeti Színházban és munkáit csak a Nyugat és az Est című folyóiratokban publikálták.
1929 végére a Nyugat című folyóirat prózai szerkesztője lett. 1905-ben feleségül vette Holics Eugénia tanítónőt (Jankát), aki depressziós hajlamai miatt 1925-ben öngyilkos lett.
Ebből a házasságból három lánya és egy fia született, aki azonban nem maradt életben.
1926-ban újra megnősült, ezúttal Simonyi Máriát vette nőül, majd 1937-ben elvált tőle. 1936-ban találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével (1916-1971) aki fogadott lánya lett. Róla mintázta Árvácskát az azonos című regényében.
Csibe gyerekkori történeteiből 28 novellát írt, majd, mint később Móricz Zsigmond naplójából kiderült a lány nemcsak fogadott lánya, de szerelme és szeretője is volt. 1942-ben halt meg agyvérzésben.
Magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja.Móricz Zsigmond 1879-ben született Tiszacsécsén. Elemi iskolába 1886-87-ben Istvándiban, majd 1887-90-ben Prügyön járt. Ezután a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait, ahonnan 1894-ben Sárospatakra került. Mivel itt meglehetősen rossz tanuló volt és egyedül érezte magát, a kisújszállási gimnázium igazgatója, egyben anyai nagybátyja, Pallagi Gyula, 1897-ben magával vitte Kisújszállásra, ahol végül 1899-ben Móricz letette az érettségi vizsgát jó rendű eredménnyel.Debrecenben 1899–1900-ban református teológiát hallgatott, majd jogra járt, segédszerkesztője volt a Debreceni Hírlapnak.1900 októberében Budapestre költözött. 1903-ban az Újság című lapnál dolgozott újságíróként egészen 1909-ig.
Az I. Világháború alatt haditudósító volt, majd a háború utáni kormány ideje alatt a Vörösmarty Akadémia elnöke volt. Ennek bukása után színdarabjait nem játszották a Nemzeti Színházban és munkáit csak a Nyugat és az Est című folyóiratokban publikálták.
1929 végére a Nyugat című folyóirat prózai szerkesztője lett. 1905-ben feleségül vette Holics Eugénia tanítónőt (Jankát), aki depressziós hajlamai miatt 1925-ben öngyilkos lett.
Ebből a házasságból három lánya és egy fia született, aki azonban nem maradt életben.
1926-ban újra megnősült, ezúttal Simonyi Máriát vette nőül, majd 1937-ben elvált tőle. 1936-ban találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével (1916-1971) aki fogadott lánya lett. Róla mintázta Árvácskát az azonos című regényében.
Csibe gyerekkori történeteiből 28 novellát írt, majd, mint később Móricz Zsigmond naplójából kiderült a lány nemcsak fogadott lánya, de szerelme és szeretője is volt. 1942-ben halt meg agyvérzésben.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............