Bővebb ismertető
Olaus Mathioc Sirma Kemi lapp vidékéről származott, így tőzsgyökeres lapp volt. Ezerhatszázhetvenkettőben Upsalába egyetemi hallgató lett, ugyanott pappá szentelték és Enontekiö lapp egyházközségének első káplánjává nevezték ki. Az 1675-1719. esztendőkben töltötte be ezt a hivatalt, majd az utóbb említett évben meghalt. Ez a békére vágyó, iszákosságra hajlamos, de tehetséges ember sokat tett gyülekezete érdekében, noha az akkori évkönyvek nem nagyon dícsérik.Sok határozottan papi feladatot végzett el, széleskörű működését bizonyára emberi gyengeségeit legyőzve fejtette ki. Irodalmi téren is működött, többek között lappra fordította Gezelius „Lasten paras tavara" című könyvét, ez azonban csak halála után mintegy kétszáz esztendővel látott napvilágot, addig kéziratként hevert a levéltárak poros süppedékeinek mélyén. E több tekintetben nevezetes férfiú emléke apró mondákban ma is él még a nép száján, sötét téli estéken a tűz fényénél mesélnek róla. És különösen akkor elevenedik meg az ő szelleme a hallgatóság előtt, lélekben akkor van együtt vele azokon a helyeken- templomban, törvényházban, még a vásártéren és a kereskedő vendéglátó szobájában is Ruijában, Lyngenvuono alján, - ahol "Vuolevi úr" valaha megtelepedett és járt-kelt, ha ezeket az emlékeket egy-egy hajdani fültanú utódja meséli el. A szerző.