Keresztúton [antikvár]

Lapjai / lapélei foltosak
Ó, nem egyedül ő viszi nehéz keresztjét! Mindenki sajátját érzi a legsúlyosabbnak. Ahányszor kilépett a temető kapuján, és felnézett a girbe-görbe, kanyargó kis hegyi útra, ahol a régi düledező kis ház helyén modern, csinos villa épült, mindig eszébe jutott a februári este, amikor keresztútra ért, és letért az egyenes, nehéz útról. Ott hibázta el életét. És ahhoz a ponthoz nem érkezhet már soha vissza. Most már végig kell járnia a maga által választott utat, bármilyen hosszúra és járhatatlanra szabta is büntetésből az Isten. A húszas-harmincas évek népszerű írónőjének regényét - melyet számos nyelvre fordítottak le - 45 esztendő múltával ismét kézbe veheti az olvasó.