Kert Velencében [antikvár]

1. Törött tükrök darabjai Hogy lehet az, hogy csak két tükör van ebben a lakásban? - gurult ki Dora hangja a fürdőszobából. Reggeli fürdőszobai szertartásai rendszerint nem tartottak sokáig, de a mai nap kivétel volt. Ügy döntött, hogy sminkkel tünteti el a horzsolásokkal szegélyezett sötét véraláfutásokat az arcán. Meg kell mondani, nem bánt túl ügyesen az alapozókkal, a folyékony és száraz púderekkel. - Azt hiszem - mondtam -, van egy harmadik is, egy soha ki nem nyitott szekrényajtó belső oldalán. - És gondolom, az is törött, mint ez a kettő. - Nem törött - mondtam. - És ezek is csak repedtek - Mindegy. Az ugyanaz. így is kétszer hét év szerencsétlenség Ha jól számolom, az tizennégy Dora igyekezetét a tágas fürdőszoba küszöbéről kísértem figyelemmel, ahol szabályos ritmusban futott tovább a folyosó kőlapjainak sakktábla-mintája. Nincs mese, igaza volt - a mosdó fölötti tükrön kissé lejtős irányú repedés futott végig, amely arcát a homloka magasságában szelte ketté. - Láthatod, hogy nem megy inkább hagyd a fenébe. Vagy szerinted helyes megmutatni a külföldi tévénézőknek, hogy állandó éjszakai műszakban foglalkoztatott személyek is csatia-koztak a tüntetéshez?