Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
"Stefanescu Jonel huszárfőhadnagy elkeseredetten ült a bukaresti Capsa-cukrászdában. Mereven maga elé bámult, szórakozottan, lélek nélkül. Gyönyörű két lakkcsizmája tartástalanul pilledt le a szék két oldalán, mintha nem is volna benne láb. Hotelfolyosókon, éjjel, ajtók előtt látni néha ilyen fáradt csizmákat.
Nagy bajban volt szegény. Délután a kaszárnyában a szolgálattevő altiszt átadott neki egy hivatalos levelet, amelyben tudtára adták, hogy áthelyezték Kolozsvárra. Persze a hivatalos levélben nem Kolozsvár, hanem Cluj szerepelt. De neki ez teljesen mindegy volt."