Két huszár/Rybnikov kapitány/A kormányzó [antikvár]

Részlet a könyvből:"A mult század első éveiben, abban az időben, amikor még nem voltak vasutak, sem töltések, sem gázvilágítás, sem stearin-gyertyák, sem ruganymatracos alacsony díványok, sem lakkozatlan bútorok, sem fásult, szemüveges fiatalemberek, sem szabadelvű bölcselő hölgyek, sem bájos kaméliás hölgyek, akiknek száma korunkban annyira megszaporodott, - ebben az ártatlan korban, amikor Moszkvától Szenpétervárra utazva szekéren vagy kocsin, egész háztartást vittek magukkal, nyolc éjt s napot utaztak a lágy, poros vagy sáros úton s a jó rántott húsban, Waldáiban készült csengetyű szavában és a waldái perecben hittek, - amikor a hosszú őszi estéken a faggyúgyerták tövig égtek, megvilágítva a húsz-harminc emberből álló családi kört, bálokon a kandeláberekbe viasz- és cetfaggyúgyertyákat állítottak, a bútorokat symmetrikusan rendezték el, amikor atyáink még fiatalok voltak, nemcsak a ráncok és ősz haj hiánya miatt, hanem golyót váltottak a hölgyért s a véletlenül vagy nem véletlenül leejtett zsebkendőért a szoba másik sarkából versenyt rohantak, hogy azt fölemeljék, anyáink rövid derekú ruhát és szörnyű nagy ujjú ruhákat viseltek, és családi ügyeiket cédulahúzással döntötték el, - amikor a bájos kaméliás hölgyek a napvilágtól elrejtőztek, - a szabadkőműves páholyok, martinisták, erényszövetségek naiv korában, a Miloradovicsok, a Davidovok, Puskinok idején - K. kormányzósági városban földbirtokosgyűlés volt, a nemesi választások már be voltak fejezve."