Bővebb ismertető
KÉT SZŐKE ASSZONY.
Hat óra volt este, télen. A luszter az ebédlőben égett és annak a fénye világított be valamelyest a sötét szobába. Az utca világossága is beverődött a nagy ablakon, a gázlámpák mozdulatlan lángja, a kirakatok világossága, egy-egy tovazörgő kocsi lámpása visszatükröződött, megrezzent a nagy ablaküvegeken.
A szobaleány szenet rakott a kályhába, azután gyertyát akart gyújtani.
- Hagyd el! A teát!
A szobaleány felszolgálta a teát és asszonya magára maradt. Ajkával megérintette a csészét, aztán borzongva a fal felé fordult. így összezsugorodva, kicsiny teste szinte eltűnt a nagy díványon. Csak szőke Teje, fényes sárga haja villogott ki a feketeségből, mely egészen úrrá lett a szobán, amint az ebédlő ajtaját becsukták...