Kétszer harangoztak [antikvár]

Kiadói borító kissé kopottas, szakadozott. Könyvtest enyhén félrenyomódott. Táblák foltosak.
Mács József új regényének a színhelye egy gömöri kis falu. A főhős Cséplő Hermin sorsába e háború szólt bele döntően, a háború ejtette sebek szakadnak fel újra és újra benne. Fogadott lánya, Emőke tragédiája készteti lelkiismeret-vizsgálatra. Csélő Hermin rögeszméje, hogy új házukat el akarják venni tőlük. A ház féltése roppantja végül össze, s juttatja idegszanatóriumba. A ház féltése mögött azonban egy szomorú emberi sors tragikus állomásai sorakoznak. A szanatóriumban végiggondolja életét, vitázik, perlekedik módja, ha megtalálja végre a helyét a falu közösségében. Regényének zárófejezetében azt sugallja az író, hogy hőse elindul a közösséghez vezető úton. Mács Józsefet a szlovákiai magyar falu írójaként tartják számon. 1931-ben Gömörben, Bátkán született. Írásainak a többsége is a palóc vidéken játszódik. A pozsonyi pedagógiai főiskolán magyar-történelem szakon szerzett diplomát. főiskolai tanulmányainak befejezése után előbb az Új Szó, majd az Új Ifjúság szerkesztője. 1960-ban lép át A Hét szerkesztőségébe, s jelenleg is a CSEMADOK hetilapjánál dolgozik. Első írásai falusi szatírák (Végnélküli gyűlés, 1955, Pipafüstben, 1959). Első elbeszéléskötete, a Téli világ 1957-ben jelent meg. Mács József pályájának jelentős állomása a megbillen az ég című novelláskötet (1964). Írástechnikája a hatvanas években forr ki, s ekkor fordul érdeklődése a szlovákiai magyar sorsproblémák felé (Adósságtörlesztés, 1968). Korábbi műveinek atmoszférája tér vissza Kétszer harangoztak című regényének lapjain is.