Kettős látás [antikvár]

Ungvári Tamás könyvtárából.
A Mózes vezette zsidóság kiszabadult Egyiptomból, a Szolgálat Házából, és eljutott Izraelbe, az Ígéret Földjére. Csakhogy e földrajzilag nem is olyan hosszú út leküzdése közben valamiért negyven évig kellett bolyonganiuk a sivatagban mielőtt elérték volna a tejjel, mézzel folyó Kánaánt. Akkoriban az izgatott, mi szükség volt erre a tudatos késleltetésre, mikor pedig világos volt a cél, és ismert volt az út. Az a kóborlás, amelyet ránk mért a következő négy évtized, alaposan megtépázta illúzióim és reményeim zömét, alapértékeim feladására viszont nemigen tudott rákényszeríteni, hiszen a történelminek kikiáltott változások példátlan sorozata meglehetősen felszínesnek bizonyult. Amikor újra elővettem a témát, az a kérdés munkált bennem, hogy vajon hogyan lehet a felszín fecsegéséből kiolvasni, miről hallgat a mély. E könyv lapjain az olvasó tehát kétszer is találkozhat ugyanazzal a történettel - az Exodus históriájával - csak éppen két szögesen eltérő nézőpontból.