Kínos ügy [antikvár]

Hell Sándor főorvos, a regény hőse, egy belvárosi moziban, vetítés közben észreveszi, hogy fiatal felesége és barátja között megbonthatatlanul bensőséges kapcsolat alakult ki. Ez azonban nem kínos ügy az életében, már a velencei nászúton kiderült, hogy nem szerelmes Arankába. A "kínos ügy" ennél sokkal tragikusabb: ez az entellektüel főorvos a magány és a reménytelenség egyre végzetesebb köreibe kerül. Gazdag mozi- és háztulajdonos fia. Kezdetben a bűntudata, lelkiismerete a szegények mellé állítja, a Tanácsköztársaság bukása után azonban kilobban minden forradalmisága, csak valami hiányérzet marad benne. Üres, tartalmatlan az élete. A céltalan kávéházi vitákban nem tud feloldódni, az érzelmi és szellemi ürességben elemi kapcsolatok után vágyódik. Így kerül egy falusi származású, brutális fiatal orvos vonzási körébe, ahol az erőszak mámorába szédült entellektüel útját járja, s ahonnan csak megalázva, önmaga előtt is megszégyenülten szakadhat ki. S hiába próbál célt és menedéket találni a szegények és üldözöttek világában is: irreálisan és romantikusan – tehát megvalósíthatatlanul – képzeli el az elviselhetetlen magány falainak áttörését. Végül - a megváltás reményét is feladva - öngyilkos lesz. A regény, mely 1935-ben jelent meg először, a polgári entellektüel feloldhatatlan válságát, tragikus és tragikomikus tétovaságát, reménytelen tévelygését és céltévesztését mutatja be, teljes illúziótlansággal felidézett, lélektanilag izgalmas helyzetekben.