Kinos ügy [antikvár]

Részlet a könyvből: Egy belvárosi moziban, a tízórás előadáson, a hangos hiradó vetítése közben történt, hogy Hell Sándor gégeorvos észrevette, amint barátja, Nagy Gusztáv papirnagykereskedő felesége kezére tette kezét. Hell baloldalt ült, jobbról Nagy Guszti, középen Aranka. A hiradó éppen egy véletlenül elkapott repülőszerencsétlenséget vetitett; Wattch Amerikai kapitány rekordot akart javítani, de a gép még gurulás közben kigyulladt és a pilótával együtt elégett. Miközben a borzalom elérte a tetőfokot és a repülőtér minden sarkából szirénázó mentőkocsik és veszett motorbiciklik száguldtak a vakkanáshoz hasonló hangokat adó máglya felé, Hell hirtelen jobbra pillantott, mert ugyanakkor valahol a közelben egy mentholcukros stanicli, mely szivós, merev papirból készült, a dermesztő csendben hasogató hangossággal megreccsent. Hell idegesen, szinte neheztelően kutatni kezdett a hang eredete után. Ekkor fedezte fel Nagy Guszti pecsétgyürüjét azon a székkarfán, amelyen felesége kicsiny, de szálkás és mindig kissé vörhenyeges kezének kellett volna feküdnie a brilliáns soliterrel és az eredetieskedően cizellált jeggyürüvel. Zömök, kicsit félvállas, a nyárspolgárból parasztosba átmenő szőke férfi volt a papirkereskedő, mindig a legdivatosabb ruhákban. Mesterkélt lomhasággal mozgott és ezt a lomhaságot sokszor váratlan, boltoslegényszerű mozgékonyság szakította meg. Legjellemzőbb volt ár arcjátéka, mely sohasem találta meg az összhangot a pillanatnyi szituációval, a hangulatával, vagy a gondolattal, amelyet éppen közölt - mint amikor az énekes nem énekli együtt a szöveget a zenével. A szemét sokszor megokolatlanul összevonta, s ez a szemráncolás hol fontoskodásnak hatott, hol zavarnak. Hell doktor magas, vékony, sötétbőrű, a nagy homlok alatt lefelé hirtelen háromszögben szükülő fej, mely szinte képtelenül éles állban végződik. Az emigrációban még hegyes szakállt viselt, míg valaki fel nem hivta a figyelmét, hogy a szakállal olyan ripacsszerű impressziót kelt, mint ahogy a filmrendező Kaliforniában a forradalmárokat elképzeli. Szakáll és bajusz nélkül viszont aszkétának hatott, régi spanyol képeken látni ilyen kissé dülledtszemű, vékonyképű papokat vagy inkább apácákat...