Kisebb elbeszélések II. [antikvár]

Részlet: A gyerek beteges és gyenge volt, már akkor is, a mikor a világra jött. A komaaszonyok baljóslatuan csóválták a fejüket a szegény anya betegágya mellett s egyik sem hitte, hogy megéri a holnapot. Margit, a kovács felesége ilyenformán vigasztalta az anyát: - A gyereket add nekem; neked meg meggyujtom az utolsó viaszgyertyát. Édes hugom, te már a végét járod, jobb, ha nem törődöl semmivel és készülsz az utolsó utra. Majd mindjárt elküldök a papért, hogy meggyóntasson.