Kísérletek, ifjuság [antikvár]

Részlet: A vakember lánya A vakember lányát hónapos szobájukkal együtt egy barátom hagyományozta nékem Félig-meddig földiek voltunk, én karcagi, ő kisujszállási és sokáig segédeskedtünk egy vasüzletben, a Józsefvárosban. Barátom eltávozott Pestről, mert egy kis üzletet örökölt odahaza városában s mint mondta rövidesen meg is házasodik. Így történt, hogy elutazása előtt addig beszélt a fejembe, hogy mondjam fel a lakásomat s vegyem át a szobáját a vakemberéknél, mert nem fogom megbánni s így tovább..., mígnem rávett csakugyan. Alkalmasint megigérte volt a vakemberéknek, hogy tisztességes lakót hoz nekik a maga helyébe.