Kiüldözöttek [antikvár]

Az Olvasóhoz Tartalmasan fogja idejét tölteni - bár ne számítson felhőtlen szórakozásra - aki Bakacsi Ernő Kiüldözöttek c. könyvének végig olvasását fontolgatja. Mert ha kézbe veszi, biztos vagyok benne, le nem teszi, amíg a végére nem ér. Kiüldözöttek. írta az élet, sajtó alá rendezte Bakacsi Ernő. Ez az a munkamegosztás, ami garantálja a kötet sikerét és egyszersmind a végig olvasását. Akár egyetlen szuszra is. De Bakacsi Ernő, a Lajosmizse-kömyéki tanyavilág szülöttje gyermekfejjel a második világháborút, az érett férfikorba épp' belelépvén pedig már az '56-os szabadságharcot élte meg. Egyetemista társainak oldalán, tüntetés közben. S az egykoron átéltekről aligha írhat mást az íróember, mint - a valóságot. Az pedig még csak elvétve sem lesz vidám olvasmány. Bakacsi Ernő - civil foglalkozását tekintve - kertészmérnök. Azt mondanám, hogy egész életében mezőgazdaként kereste a kenyerét, de - most látjuk csak, amikor nyugállományba vonult, s egymás után bocsátja útjukra a könyveit - mindvégig benne élt az íróember. Tartópilléreként a hitelességnek, a művészi látásmódnak és az olvasmányosságnak. Igazi szépirodalmi mű Bakacsi Ernő Kiüldözöttek-je. Olyan írások gyűjteménye, amiknek általános érvényű tanulságait meglátni és olvasó elé tárni szent kötelessége az írónak. Bakacsi Ernő eleget is tesz ennek az önként vállalt feladatnak, de a mára már sárgává lett dokumentumok adatait ő kiegészíti - vagyishogy inkább feldíszíti -írói eszköztárának megannyi kellékével. Művészi szinten, önmagához méltó módon. Negyedik könyvét olvassuk most a szerzőnek. A legreménytel-jesebbet, amit a mára már teljes mértékben kiforrott író alkotott. Igazi novellagyűjteményt - meghatározó évtizedeiből merítettet a magyarság huszadik századának. Még ha tragédiáktól voltak is terhesek azok az évtizedek. Mert mi másnak is mondanám a tanyavilág háborús éveit, s mi másnak a '46-os ki- és áttelepítéseket? Előb-