Kiválasztottak [antikvár]

A szerző – „bíró-író”, - számos kitűnő regényével bizonyította már, hogy helyet érdemel a magyar irodalom legkiválóbb alkotói között. Egyaránt különös érzékenységgel reagál a mai magyar valóság és a közelmúlt történelmi eseményeinek - napjainkra is kihatással bíró - rezdüléseire, s ezeket irodalmunk legnemesebb hagyományaihoz méltó módon jeleníti meg. A realizmus és a líra ötvöződik e regényében is, - amely egész kifinomult eszközökkel, azonban a kemény valóság talajától egyáltalán nem elrugaszkodva - mutat be igazi, emberi sorsokat. A két szálon futó történet a második világháború végnapjaiban kezdődik. A regény egyik szálának főszereplői: három levente, megszökik az alakulatától, de egyiküket elfogják és halálra ítélik. A háború borzalmai után, a béke és egy `új világ` nehéz kezdeti időszakában, az életben maradt két fiatalt egy titokzatos idegen veszi szárnyai alá. Sorsuk különösen és nagyon eltérően alakul. Először mindketten egyetemre kerülnek, ám ezt követően az egyikük magas beosztású bíróként, nagyon fontos ügyeket tárgyal, másikuk viszont ügyészként a vádat képviseli, de - az ötvenes években – letartóztatják, és bebörtönzik. A másik szál drámai vezér alakjai: apa és fia, az élet sötét oldalán, a bűnözés peremén, tengődik. Sorsuk összefonódik a hajléktalanok sorsával, tragédiába hajló események során keresztül. Hogy miként hozza össze a történelem sodra, a két különböző sorsú jogászt az élet poklát megjáró másik két főhőssel? Ez a regény megfejtése, drámai végkifejlete. Ez a mű, a XX. század második fele magyar valóságának napjainkig ható jelentőségű kulcsregénye. A magyar társadalom egy nagyon jelentős problémakörének látlelete, realista módon, de a legnemesebb művészi eszközökkel feltárva, drámai erővel, de nagyon érhetően és mindenki számára megrázó erővel láttatva. Kérdéseket vet fel, s elgondolkodtat. E kérdésekre az olvasónak és társadalomnak kell egyszer majd megadni a választ! A regény végül is sikeres kibontakozást sugall, de hogy ez így lesz e, arra az idő mondja ki a választ. Ez - a legszebb magyar regényírói hagyományokat folytató és ápoló mű -, ugyanakkor jelentős kordokumentum is, tele tanulságokkal és a valóság bemutatásával, melyekből bőven meríthet az olvasó.Jelentős és fontos alkotás, amely – úgy véljük - méltán foglalhatja majd el helyét a magyar irodalom jeles alkotásai között!