Bővebb ismertető
A szerző előszava.E munkát, mely a modern nő-neveléssel és nő-kérdéssel foglalkozik, felejthetetlen nőm drága emlékének szentelem. Halála első évfordulójának küszöbén, őt gyászolva, közzé teszem.Velem együtt tervezte s tudományos részei miatt, velem együtt akarta megírni azt. Azon nézetben volt, hogy a létért való modern küzdelemre a tudományokkal felfegyverzett nőnek sötét problemák vizsgálata által, nem szabad elveszítenie lénye költészetét s illuziója zománczát. Vagy hogy a létért való küzdelemnek, melynek harczterére viszi a modern gazdasági és társadalmi élet a nőt, nem szabad őt kihelyeznie valódi eleméből és igazi köréből, a családi életből.A halál meggátolta, hogy együtt írjuk meg e munkát s rám maradt a szent hagyomány átvétele és teljesítése. Így jutottam abba a helyzetbe, hogy évtizedeken át tartó publiczisztikai tevékenység után, most határsértést követek el a szépirodalom mezején.Lehetőleg szemem előtt tartottam az Ő iratai közt hátramaradt eredeti tervünket. Még ott is, a hol a képzelet merészebb szárnyalásra kel. Az Ő nemes szivére és magas gondolkozására vall, hogy a peszszimista világnézletet, az ember fényes jövendőjére pillantó derűlt világnézlettel akarta helyettesíteni. Hol van a bizonyíték arra, hogy a földi-lét czéltalan s a vége pusztulás? Ellenben, hol van bizonyítéka annak, hogy nem lehetséges a végtelen fejlődés?Olga, a regényes rajz főalakja, a peszszimista filozófia hatása alatt, czéltalannak találván az életet, nem akar férjhez menni. Arthur küzd Olga peszszimizmusa ellen s optimizmussal igyekszik gyógyítani kedélyét. Azon hitet, végelemzésben illuziót, törekszik támasztani, hogy a földi lét a fejlődés útján az ember szellemi és testi tökélyesedésére, a természet nyers erőinek leküzdésére s végül a szellemnek az anyag felett való diadalára vezet. A legújabb tudomány és filozófia tényleg hirdeti, hogy az ember magasabb rendű lénynyé fejlődhetik. Ez a tudományos illuzió (mert az végre sem más, mint illuzió) eloszlatja Olga pesszimizmusát.A "tudományos mese" csak Olgának szól, de mások is szebb és nemesebb eszmekört meríthetnek abból.E szebb és nemesebb világnézlet vagy illuzió való a nőnek, sőt mindenkinek, nem pedig a peszszimizmus. A munka e tanúlságát megerősíti a napokban megjelent több más mű, különösen Stein bölcsészeti műve. Ez azonban, valamint Halévy regénye akkor jelent meg, midőn a "Ködös problémák" már sajtó alatt voltak. A mű végén, a záró megjegyzésekben azonban foglalkozom különösen Stein optimista bölcsészetével.A munkának a Regényes kép czímet adtam, mert tulajdonkép való regénynek nem nevezhetem. Hátránya, hogy egyedűl s nem mint tervezve volt, nőmmel együtt írtam meg. Ha Ő nemcsak a tervezésben vesz részt, hanem egyszersmind a gyakorlati kivitelben, a regényes és szépirodalmi elem bizonyára erősebb volna abban a komolyabb elemnél. Így tán az utóbbi domborodik ki az előbbinek hátrányára. De ma már, szerencsére, annyira előre haladt Magyarországon a magas színvonalú nőnevelés, hogy az ily komolyabb tartalmú munka is számíthat jelentékeny női olvasó-közönségre.