Kommunisták [antikvár]

Részlet a könyvből:"Ott táboroztak valahol a Mulcien-vidéken...Thierry de Sivry annak idején meg is mondta Cécile-nek: Xavier bátyja hadnagy egy nem éppen "úri" ezredben s jobb híján így részletezte: ott táboroznak a Mulcien-vidéken... Maguk a tiszt urak sem voltak túlságosan "urasak". Cévile maga is láthatta nemrég, amikor a véletlen arra a tájra sodorta, az autója balesete révén. Szóval ott volt az a hadnagy, aki már Indiában is élt, az a magas, fáradtképű szőke, akinek az orra körül két ránc húzódott a szája felé s akinek beleszaladt a maga 402-esével Cécile Wisner kocsijába. Egérután az volt a szokása, hogy egyhamar elaludt. Olyankor aztán látszott rajta, milyen erős a csontozata: elől kopasz volt s hosszú haját úgy fésülte előre, hogy egész koponyáját beborítsa. Persze gyűlölte az angolokat: azok bizony csak arról ábrándoznak, hogy Chandernagort is elvegyék tőlünk. Csak ha így elaludt egy könyv mellett - azt mondta, szereti a könyveket - akkor mutatkozott igazában, sápadt ajkával, kurta orrával és nehézkes lélekzetével; úgy látszik, hogy valami rejtett dráma volt az életében. Gautier hadnagy könyörgött, hogy h nélkül írják a nevét, mert mégis csak gyalázat, mindenki h-val akarja írni, vagyis úgy, hogy thier. Tulajdonképp a 2. századhoz volt beosztva, de egyben, az ezredes mellett, a kocsiparkot is kezelte. Azt se bánta, hogy Mariéjouls doktor, éppen úgy mint Sivry hadnagy, az autóját is örökké húzza-vonszolja az ezred után. Xavier kocsiját amellett úgyis mindenki használta. De senki se volt hálás érte. A gazdag úrifiúk nem népszerűek."