Komoly(talanságok és anti)mesék [antikvár]

MI AZ, HOGY KOMOLY? A vakbélgyulladás vagy a halhatatlanság? Einstein szerint minden relatív. Minden a helyszíntől, helyzettől és még sok mindentől függ. Azt mondják, hogy illő komolynak lenni. Vagyis olyannak, hogy annak nézzünk ki. Az már más lapra tartozik, hogy ilyenkor csak képmutatásról van szó. A kinézés miatt sokan festik a hajukat, mert az látható, de I nem érdekli őket, hogyan fest a lelkük. Eltííröm a piszkos hajúakat, de nem tudok kibékülni a piszkos gondolatúakkal. Az intelligencia szerencsére nem kötődik az ember külsejéhez. Annak mindegy, milyen a ru-¦ hája, vagy netán borotválatlanul megy a városba. Ki tehát a komoly? Ez egy elfogadott klisé? Igen, ma a klisé uralkodik úgy, mint a birkavélemény. Ha valakit egyszer a lelkileg rövidlátók beskatulyáznak, az nem szabadulhat többé. Pedig ha Einsteinnek igazat adunk, akkor ez is relatív. Én komoly embernek tartom magam, mert külsőleg vidám a természetem, de a lelkem igen komoly. Ez nem csak egyszerű erőltetett nevetgélés, hanem nagyon komoly nézőpont. Azt mondhatnám, hogy a humor egy életforma is, mert irányítja a gondolatainkat, tetteinket, kinézésünket. A humor meghosszabbítja életünket. Nem kell elfogadni, de elítélni sem, mert például nem mindenki szereti az édességeket, vagy a barackból készült gyümölcslé párlatot. Ez az, ami mássá tesz mindnyájunkat. Nem lenne jó, ha egyformák lennénk, mert ha valami rosszat mondanánk a felebarátunkról, ez ránk is vonatkozhatna. Ha véletlenül valaki felismerné magát az írásaimban vagy a karikatúráimban, esküszöm, hogy ez csak a véletlen játéka. Ezeket a fegyvereket kizárólagosan csak a féltéglás melldöngetőkre fogtam rá. KOCSIS Ernő \ Magyarázat: A féhéglás melldöngető az, aki a nyilvánosság előtt veri \ a mellét, hogy milyen szent, erkölcsös ember, nagy hazafi és igazmon-^ dó, de a lelke mélyén gyűlölködő, hazug, irigykedő és haszonleső. Akinek nem inge, ne vegye magára