Kórtársak és egyéb madarak [antikvár]

... hú, de nehéz dologra vállalkoztam! Előszót írni egy könyvhöz, amelyet még senki nem olvasott, nagyon nagy felelősség. Ha valaki ilyesmit elvállal, két esetben bízhat. Egy: úgysem olvassák el, mert továbblapoznak. Kettő: elolvassák, mielőtt továbblapoznak. És ez utóbbi már kockázattal jár. Az előszónak lehetőleg rövidnek kell lennie, mert a kedves olvasónak esetleg elmegy a kedve az egész könyvtől. Az előszó nem lehet szellemesebb, pláne sokkal jobb, mint az utána következő oldalak. Ez utóbbi, ígérem, nem fenyegeti a két szerzőt, Szűcs Eduát és Arató Andrást. Tehát röviden a könyvről. ... kérdések, válaszok, karikatúrák. Mi volt a kérdés, és mi a válasz egy bizonyos évben, hónapban, héten? Kordokumentum. Sok mindent elárul a válaszadóról, világnézetéről, szellemi kondíciójáról. Nem könnyű röviden, szellemesen válaszolni - és pláne mondani is valamit, mint akinek csakugyan van mondanivalója. Ugyanez a helyzet a karikatúrával. Egy rajz, amelyet, ha nézünk, mondatok, gondolatok és megint csak válaszok fogalmazódnak meg bennünk. Válaszok, feleletek életünk apró, dühítő, röhögtető, rémítő, elszomorító, felháborító jelenségeire, amelyekkel kénytelenek vagyunk együtt élni, de ha kibeszéljük és kirajzoljuk magunkból, talán könnyebb lesz várni a napok, hetek, hónapok, évek újabb kérdéseit. Arató András és Szűcs Edua könyvében, amelyet Ön most a kezében tart, és amelyből olvassa ezeket a sorokat, kérdéseket, válaszokat és karikatúrákat talál. Kellemes szórakozást kínál nem éppen szórakoztató hétköznapjainkról...