Kramer kontra Kramer [antikvár]

egy Vérre nem számított. Erre nem volt felkészülve, se a védőnő, se a könyvek nem tettek említést a vérzésről meg a barna foltokról a lepedőn. A fájdalomra viszont figyelmeztették, úgyhogy most készen állt a segítségnyújtásra. - Itt vagyok, szívem. Rajta, lélegezz - mondta, mert a tanfolyamon úgy tanulta, hogy ezt kell mondania. -Egy, kettő, három, kifúj - Menj a francba! - mondta Joanna. Szeretett volna hasznos tagja lenni a teamnek, ezért végezte el a tanfolyamot, szeretett volna felesége nélkülözhetetlen segítőtársa lenni a természetes szülésben, de mire beeresztették, már elkezdődött, nélküle. Joanna fel-felnyögött - „Rohadt élet!", „Rohadt élet!" -, mellette a szomszéd ágyon egy asszony spanyolul visítozva hol az anyját, hol az Istent szólongatta, de egyik sem volt kéznél. - Együtt fogunk lélegezni, jó? — mondta vidáman. Fölösleges volt, mintha ott se lenne. Joanna behunyta a szemét, beleúszott a fájdalomba, a nővér pedig félrelökte őt, hogy feltörülhesse a vért meg az ürüléket. 5