Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
1941 június 22-én egy moszkvai kórház ápoltja voltam. Már harmadik napja hanyatt feküdtem. Szemem be volt kötve, a fejemet se mozdítottam, nehogy a kötés a szememen félrecsússzon.
Két hónapja éltem már a szemklinikán s alaposan ismertem a betegségemet, amelynek zöld hályog volt a népszerű elnevezése.
- Nagyon rosszindulatú betegség - magyarázta Averbach professzor. - Leginkább gyógyíthatatlan. A látás néha váratlanul megszűnik. Mint például, ha kiég a villanylámpa. Meg fogjuk operálni, de az eredményért nem kezeskedem.
A műtét után a bal szemem hasznavehetetlen maradt s fájdalmaim erősödtek. Újabb operáció után csökkentek ugyan a kínok, de a félelem állandóan gyötört: láthatom-e ismét a világot, tudok-e megint dolgozni, vagy megvakulok s tehetetlen öregként nyűg leszek másokon?