Kristin Lavransdatter I-III. [antikvár]

Részlet: Sundbui Ivar Gjesling hagyatékának szétosztásakor Sil 1306-ban átkerült Ragnfrid meg férje, Lavrans Björgulfsön birtokába. Ezek eddig lent laktak a férfi folloi Skog-kuriájában, Oslo mellett, de most fölköltöztek a silsvoldi Jörundgaardra. Lavrans az úgynevezett lagmandflak családjából származott. E nemzetség Svédországból szakadt ide, mégpedig Laurentius Östgötalagmand révén, aki a vretai kolostorból megszöktette Bengta kisasszonyt, a bjelboi jarl hugát s áthozta Norvégiába. Laurentius úr ittmaradt az agg Haakon királynál; a király neki adta a skogi kúriát. De menekülése nyolcadik évében meghalt s az özvegy, a folkungelány, akit Norvégiában királylánynak neveztek, visszatért rokonaihoz s kibékült velük. Később gazdagon férjhezment egy másik országba. Laurentius úrtól nem szült gyermeket s így Laurentius öccsére, Ketilre maradt a skogi kúria. Vagyis Lavrans Björgulfsön nagyapjára. Lavrans ifjan nősült meg; alig huszonnyolc éves korában költözött Silbe s három esztendővel fiatalabb volt feleségénél. Serdülésekor bejutott a királyi udvarba, ahol kitűnő nevelésben részesült; de házassága után szépen meghúzódott kúriájában, mivel Ragnfrid, ez a kissé furcsa és bánatos asszony, idegenül lézengett az ország délvidéki lakosai közt. Amikor a végzet rendre elvette három ölbeli kisfiát, egészen embergyűlölővé vált. Főkép az vitte Lavranst a gudbrandsdali birtokra, hogy Ragnfrid közelebb kerüljön rokonaihoz és szüleihez. Itteni letelepülésükkor csak egyetlen gyermekük élt még, egy Kristin nevű lányka.