Krisztusi csontok [antikvár]

Részlet a könyvből:"A Kolossi fellegvár négyzetbástyájáról Jacques DeMolay a Földközi-tenger hullámait figyelte. Fehér köpenyét és gesztenyebarna szakállát langyos szellő lengette. A lovag ötvenéves korát meghazudtolva, fejedelmi arca - hosszú orra, metsző szürke szeme, határozott álla - meglepően fiatalnak tetszett. Sűrű hajába csak itt-ott vegyültek ősz hajszálak.Habár nem láthatta a Szentföld partjait, meg mert volna esküdni, hogy orrában érzi az ottani cédrusok édes illatát.Már majd egy év telt el azóta, hogy Acre, a keresztesek utolsó erődje a Jeruzsálemi Királyságban, az egyiptomi mamelukok kezére került. A muszlimok hat véres héten át rohamozták a falakat, míg az akkori nagymester, Guillaume DeBeaujeu lehajította a kardját, és az emberei rosszallása közepette odahagyta a fellegvár falait. "Je ne m'enfuit pas...Je suis mort"' - "Nem menekülök... Már halott vagyok." - mondta, és véres karját felemelve láthatóvá vált az oldalába fúródott nyílvessző. Majd elesett, és soha többet nem állt fel."